50 évvel ezelőtt 1950. január 1-ével, a BM. 5203-35-8/1949.I.8 szám alatt kiadott rendelete értelmében községünk Vásárhelykutas néven önállóvá vált. Kivált Hódmezővásárhely közigazgatása alól. Területe akkor 22815 Kh volt és a lakosság száma 4095 fő.
E területnek mint a vásárhelyi "Nagypuszta" más területeinek is, már korábban is voltak önállósodási törekvései, de azok nem jártak eredménnyel.
A tanácsházát ideiglenesen a régi közigazgatási kirendeltség épületében helyezték el, de 1951-ben megépült az új tanácsháza a község mai központjában.
A közigazgatási felügyeletet ideiglenesen a városi tanács látta el. Egy fél évnek kellett eltelni mire megjelent a rendelet, hogy a község a szentesi járáshoz fog tartozni. A község nevét az akkor újonnan választott tanács Székkutasra változtatta.
A falu területén már az avarkorban is éltek emberek, melyet bizonyítanak az ásatások során feltárt sírok is. Nevét már 1426-ban említik oklevelek KWTAS néven. Nevét egy itteni kútról kaphatta. A későbbi évszázadokban Peres, Pörös, Veres Kutas neveken szerepelhet településünk a különböző okiratokon. A leggyakrabban használt Peres előnév a terület tulajdonjogáért folytatott hosszú perek miatt ragadt rá. A helyi hagyomány szerint a Veres előnevet, a falu szélén ma is álló, egykoron veresre festett csárdáról kaphatta. Ennek az épületnek a másik érdekessége, hogy a faluban ez a legidősebb építmény a maga 220 évével. A XX. század elején még Vásárhelykutas néven Hódmezővásárhely külterülete volt. 1979-ig a lakosság háromnegyede külterületen élt, tanyavilágon élt, mára ez az arány szinte megfordult.
Székkutas mai arculatának kialakítását nagyban befolyásolta az 1952 '53-ban elkészült mintafalu terve. 1958-'59-ban elkészült a 47-es főút jelenlegi útvonala, majd az ezt követő időszakban a jelentősebb községi szintű építkezések a főút mellé összpontosultak. A sportpályát még Kiss Pál, akkori polgármester adományozta a sportot kedvelőknek, de az ifjúsági házat és a tekepályát már 1957- '58-ban építették. 1962- '63-ban épült az Alföldi operának becézett és saját korában nagyon korszerűnek számító Művelődési ház. 1975-ben felépült az ABC áruház, majd rá egy évre a Posta új épülete, és ezzel teljesen áthelyeződött Székkutas központja az "új" 47-es mellé. 20 évvel ezelőtt felépült a tornaterem, amely jelenleg a kiállításoknak ad helyet, 1981-ben átadták az új iskolát, majd '85-ben az egészségházat. A fejlődéssel együtt nőtt a falu önállósága, amivel párhuzamosan a '60-as évek végén beindított Székkutas - Hódmezővásárhely - Székkutas Volán buszjárat, szorosabbra fűzte a falusiak és városiak közötti kapcsolatot.
A faluban az ipar is rohamosan fejlődött a '60-as évek végén. A tsz-ek gépesítésével párhuzamosan a gépállomás szakosított gépjavításra, majd majorgépesítésre és villamosításra tért át. Még később a HÓDGÉP részeként mezőgazdasági gépeket gyártott és a község legjelentősebb komoly munkaerőt foglalkoztató ipari üzemévé vált. Egy elhibázott döntés értelmében a HÓDGÉP a székkutasi gyáregységét a '70-es évek végén eladta az Új Élet Mezőgazdasági Szövetkezetnek, ezzel egy komoly munkahelyet megszüntetve Székkutason.
Ennek káros hatása napjainkban is érezhető.
A község iparát ezenkívül a Herbária, 1-2 ipari szövetkezet és néhány egyéni kisiparos jelentette.
A termelés ilyen gyors fejlődésével egy időben a község az élet más területein is igen komoly fejlődét mondhatott magáénak.
A felnövekvő nemzedék oktatását nevelését a községben működő iskola mellett nyolc külterületi tanyai iskola látta el, így: Csicsatér, Öthalom, Feketehalom, Kakasszék, Szökehalom, Csajág, Hatablak, Kispuszta. Ezek 1-2 tanerős iskolák voltak és osztatlan tanítás folyt. Ezekből alakul a mostani 8 évfolyamos általános iskola.
Óvoda már korábban is működött a régi Népházban. 1947- '48-ban egy ONCSA házból átalakítással 2 termes óvoda készült, ahol 2 óvónő foglalkozott a 3-6 éves gyerekekkel. Ma már a kibővített óvodában négy csoportban foglalkoznak a kicsinyek nevelésével.
Az 50-es évek elején alakult sportkör tevékenysége korábban sokkal eredményesebb volt, mint manapság. Szélesebb tömegeket tudtak mozgósítani és a tömegsportban több országos szintű eredményt értek el. A futballisták megnyerték az országos Traktor-kupát. Székkutas szülöttjeként Szenti Jusztina olimpián is képviselte hazánkat. A sportpályán széleskörű társadalmi részvétellel épült az ifjúsági ház, a tekepálya, az országban elsőnek lett kivilágítva a futballpálya és végül így épült a tornacsarnok is.
Az egészségügy helyzetére jellemző, hogy a korábbi külterületi orvosok helyett két SZTK körzeti orvos látta el korábban külön saját kis rendelőjében, ma már korszerű egészségházban. A fejlődés során fogorvosi rendelő is létesült, és teljes munkaidőben laborvizsgálatot is végeznek, és fizikoterápiás ellátás is folyik. A fentiek mellett állandóan működött és a körülmények javulásával ma is jól működik az anya és csecsemővédelem. A szakorvosi ellátást, valamint a szükséges korházi kezelést a hódmezővásárhelyi rendelőintézet és városi kórház látta el, és látja el ma is.
A gyógyszerellátást 1933 óta önálló gyógyszertár biztosította. Ma a privatizált gyógyszertár a korszerű egészségházban működik.
Az állategészségügy és élelmiszerellenőrzési feladatott korábban egy állatorvos látta el. Már az önálló község idejében még egy állatorvosi munkahely alakult. Ma pedig már állatgyógyszertár is működik Székkutason.
A község kommunális ellátásának fejlődésére jellemző, hogy a központ villamosítása a '40-es évek végén megtörtént és későbbi építkezésekkel egyidejűleg tovább fejlődött. Ma már a külterület villamosítása terén is vannak eredmények. Az ivóvíz ellátás fokozatosan fejlődött és érte el, hogy ma az egész községben a megépült törpe vízmű és a kiépült vezetékhálózat biztosítja a jó minőségű ivóvizet.
Az 1985. október 11-én Székkutason ünnepélyes keretek között meggyújtották a vezetékes földgázt. Ezt, a község fejlődése szempontjából komoly eseményt a polgármesteri hivatal falán egy emléktábla hirdeti. A lakosság nagymértékű közreműködésével megépült a földgázellátó hálózat, mely a családok többségének megkönnyíti a fűtést.
A belterület majdnem minden utcájában kétoldali kiépített járda van és néhány kivétellel aszfaltburkolatú út is.
A felsorolt jelentős fejlődéssel együtt megváltozott a lakosság szociális és társadalmi szerkezete is. 1950-ben a lakosság 20%-a élt a községben és 80%-a külterületen, tanyákon. Ez az arány a '80-as évek végére megfordult. A belterületen épült új utcák korszerű házai egyértelműen mutatják a lakosság anyagi körülményeinek javulását, bár a belterületre szorult és otthoni gazdálkodásra kényszerült családoknak egyre inkább szűknek bizonyulnak a tanyákhoz viszonyítva kis telkek.
Minden háztartásban van rádió és televízió, elterjedtek a különböző elektronikus háztartási és szórakoztató eszközök és egyre több családban jelenik meg a számítógép. A családok több mint felének van személyautója, ami az emelkedő üzemanyag árak mellett lassan ismét luxuscikknek számít. Az utóbbi évek eseményeként általánosnak lehet mondani a telefonnal való ellátottságot, sőt egyre többen rendelkeznek mobil telefonnal is.
A község vezetésének célja, hogy fejlesztésekkel biztosítsa a székkutasiak jó közérzetét, megélhetését helyben. A munkahelyteremtő vállalkozások támogatása mellett fontos szerephez jut a természetes környezet megóvásának. A még kiaknázásra váró területek: gyógynövénytermesztés és a falusi turizmus. A jövőkép megtervezésében és megvalósításában fontos szerep jut még a meglévő és újonnan szerveződő gazdasági, politikai, egyházi és kiemelten a civil szervezeteknek.
A falutól nyolc kilométerre, már Békés megyében található a Kardoskúti-Fehér-tó. A 488 hektáros természetvédelmi terület hírét madárvilágának és a tó körüli, jellegzetes pusztai tájnak köszönheti. E terület a Kiskunsági Nemzeti Part kezelésében van.
Székkutastól délkeletre földutakon járható be az egészen a Kardoskúti rezervátumig elnyúló székkutasi, vagy ficséri puszta. A pusztán főleg a szikes foltokon terem ma is a kamilla, jelenleg is működik az ország egyik Herbária Kirendeltsége a községben. Sok kamillát és egyéb gyógynövényt gyűjtenek be az itt élő emberek. E viszonylag háborítatlan puszta több védett madár – túzok, nagy goda, bíbic – élőhelye.
A közoktatási feladatok ellátása Székkutason
OM azonosító: 029689
Intézménynév: Általános Művelődési Központ
Székhely: 6821 Székkutas, József Attila u. 1.
Többcélú intézmény: általános művelődési központ*
Ellátott feladatok: óvoda; általános iskola; alapfokú művészetoktatás; egyéb - nem közoktatási feladat;
Fenntartó: Székkutas Község Önkormányzata
Feladatellátási helyek:
ÁMK Napközi Otthonos Óvoda6821 Székkutas, Murgács K. u. 2.
Általános Művelődési Központ Gregus Máté Általános Iskola 6821 Székkutas, József Attila u. 1. általános iskola; alapfokú művészetoktatás;
ÁMK Általános Iskola alsó tagozat 6821 Székkutas, Mágocsi u. 1.
Általános iskola
A nyolc évfolyamon egy-egy tanulócsoporttal működő intézmény tanulólétszáma 150 fő körül látszik stabilizálódni. Ez a körülmény sajnos negatívan befolyásolja az intézmény fejlődési lehetőségeit. Az eszközellátottság és az infrastruktúra állapota megfelelő, de ahhoz, hogy az intézmény versenyképes tudjon maradni, a szakmai fejlődéshez szükséges invesztíciókra elengedhetetlenül szükség van: az informatika oktatáson kívül az oktató munka teljes körében megvalósuló informatikai támogatás (digitális eszközök, tananyagok alkalmazása bármely tantárgy esetében), a nyelvoktatás eredményességét növelő eszközök beszerzése, a korszerű tanulásszervezési eljárásokat biztosító iskolai bútorok vásárlása, mind-mind olyan feladat, ami szinte teljesíthetetlen megterhelést jelent a fenntartónak.
Annak érdekében, hogy ne alakuljon ki egy lefelé pörgő spirál, ami az iskola elnéptelenedéséhez vezethet, első sorban a pedagógusokat kell támogatni. Az ő elhivatottságuk és szakmai tudásuk a legnagyobb megtartó erő. Számukra kell biztosítani azokat a képzési lehetőségeket, amelyek segítségével olyan színvonalon tudják végezni munkájukat a kompetencia alapú oktatás, az SNI tanulók integrált nevelése, oktatása, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása területén, hogy a szülők elégedettek legyenek, lássák, hogy gyermekük ugyanolyan eredményt ér el a helyi iskolában, mintha városi intézménybe járna. Sőt, az iskola családias jellege miatt, még inkább meg tud valósulni a differenciált, személyre szabott gondoskodás.
Az iskola erőssége az kell legyen, hogy nagyon jól megalapozza a tanulók olvasási, szövegértési valamint matematikai kompetenciáit. Ennek segítségével el lehet érni, hogy a továbbtanulás arányaiban nagyobbrészt olyan középiskolába kerüljenek a tanulók, ahonnan nem morzsolódnak le. Kívánatos volna minél több tanulót az érettségit is adó szakközépiskolába beiskolázni, szemben a szakiskolai továbbtanulással. Ezeknek a céloknak a megvalósulását szolgálják a napközi és tanulószoba, valamint a magyar és matematika tantárgyból szervezett felzárkóztató foglalkozások.
Székkutas számára az állami normatíva mellett a pályázatok biztosítanak lehetőséget a fejlődésre. A másik pillér a kistérségi együttműködés, amely lehetővé teszi a szakmai közéletbe való bekapcsolódást, a jó gyakorlatok megismerését, az egymástól való tanulást, az információkhoz való hozzájutást.
