Székkutas Község Önkormányzat Képviselőtestületének

1/2004./II.3./ Ktr. számú rendelete

a lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről.

A képviselőtestület a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló, módosított 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: lakástörvény) által adott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

(1) E rendelet hatálya kiterjed Székkutas Község Önkormányzatának (továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában álló lakásra, szükséglakásra, továbbá nem lakás céljára szolgáló helyiségre.

(2) Az önkormányzat és más személy közös tulajdonában álló lakásokra e rendelet szabályait nem kell alkalmazni.

A lakásbérlet szabályai

2. §.

(1) Az önkormányzat tulajdonában álló lakásokra a tulajdonosi jogokat a képviselőtestület gyakorolja.

(2) A tulajdonosi jogok kiterjednek:

a) Az önkormányzati tulajdonú lakás bérlőjének kiválasztására,

b) A bérbeadói hozzájárulások és nyilatkozatok megtételére,

c) A lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel, valamint a lakástörvény 26. §. (6) bekezdésében foglalt felmondási okokból történő megszüntetésére.

3. §.

(1) Székkutas Község Önkormányzata (továbbiakban: bérbeadó) a tulajdonában lévő lakásokat az alábbi jogcímeken adja bérbe:

a) az önkormányzat által létesített, költségalapon meghatározott lakbérű lakás bérbeadása

b) szociális helyzet alapján történő elhelyezés

c) bérbeadás piaci feltételekkel albérleti jelleggel

d) jogszabályi kötelezettségen alapuló bérbeadás (a lakástörvény 18. §. (2) bekezdésében, továbbá a 67-69. §-aiban megjelölt esetek)

e) település, illetve önkormányzat érdekében történő elhelyezés.

4. §.

(1) Az önkormányzat által létesített, költségalapon meghatározott lakbérű lakások ese-

tén az önkormányzatnál nyilvántartott azon lakás-igénylőkkel köthető bérleti

szerződés, aki vállalja az e rendeletben megállapított magasabb összegű bérleti díj

megfizetését.

(2) Amennyiben nincs annyi nyilvántartott lakás-igénylő, mint amennyi lakás, illet-

ve az igénylő nyilatkozik arról, hogy nem vállalja a bérleti díj megfizetését, az

önkormányzat pályázatot ír ki a lakás bérleti jogára.

(3) A pályázatokat a Polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára 15 napig kell kifüggeszte-

ni. Az írásban benyújtott pályázatokról a képviselőtestület dönt.

(4) Az önkormányzat költségalapon meghatározott lakbérű lakások bérleti díjából be-

folyt összeget csak az érintett lakások és épületének üzemeltetésére, fenntartására,

felújítására használhatja fel.

(5) A költségalapon meghatározott lakbérű lakások esetén lakbértámogatás nem álla-

pítható meg.

5. §.

(1) Önkormányzati lakásra szociális helyzet alapján az nyújthat be kérelmet:

a) aki nem rendelkezik önkormányzati lakás bérleti (bérlőtársi) jogával és neki,

valamint a vele együtt lakó és költöző házastársának, élettársának, kiskorú

gyermekének nincs részben vagy egészben a tulajdonában vagy haszonélve-

zetében beköltözhető lakóingatlan, továbbá

b) az együtt költözőket nem illeti meg lakóingatlanon (lakrészen) állandó hasz-

nálati jog, valamint

c) az együtt költözők (utolsó 3 hónap alapján számított) egy főre jutó átlagos

havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori leg-

kisebb összegének kétszeresét és jelentősebb ingó vagyonnal nem rendel-

keznek,

d) a leendő bérlő lakóhelye a kérelem benyújtását megelőzően legalább 3 éve Székkutason volt.

(2) Szociális helyzet alapján lakás két évre adható bérbe.

(3) A bérleti jogviszony

a bérbeadó döntése alapján 12 hónappal meghosszabbítható.

(4) A bérleti szerződés időtartama alatt a bérlőnek szociális lakbért kell fizetni.

(5) A szociális helyzet alapján történő bérbeadásra, valamint a bérlet meghosszabbítására a Szociális és Ifjúsági Bizottság tesz javaslatot.

(6) Szociális helyzet alapján bérbe adható lakások körét a 3. sz. melléklet tartalmazza.

6. §.

(1) Azok a megüresedett lakások, melyekre a 3. §. a), b), d), e) bekezdés szerint bérleti szerződés megkötésére nem kerül sor, átmenetileg szabad piaci viszonyok között adhatók bérbe.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint bérbe adott lakás után a bérlő a településen

jellemző piaci értéknek megfelelő albérleti díjat köteles fizetni.

(3) Az albérlet időtartamáról, valamint az albérleti díj összegéről a bérlő kiválasztásá-

val egyidejűleg a hatáskör gyakorlója dönt.

7. §.

(1) A jogszabályi kötelezettségen alapuló, önkormányzatot terhelő elhelyezési kötelezettséget soron kívül kell teljesíteni.

(2) A bérbeadás feltételeit az e rendeletben foglaltak szerint kell meghatározni.

8. §.

(1) A bérbeadó a település, valamint az önkormányzat érdekében a rendelkezésére álló lakásállományból meghatározott időre vagy feltétel bekövetkeztéig elhelyezést biztosít a település szolgálatában álló szakemberek számára.

(2) A bérbeadás határozott időre, de legfeljebb a bérlő szerződés-kötéskori munkaviszonyának fennállásáig szólhat.

9. §.

(1) Önkormányzati lakás iránti kérelem az e célra rendszeresített (1. sz. melléklet szerinti) nyomtatvány kitöltésével a Polgármesteri Hivatalnál nyújtható be.

(2) A kérelemhez mellékelni kell a kérelmező, valamint az együttköltöző családtagok utolsó 3 havi nettó átlagos jövedelmére vonatkozó igazolást /kivéve a 3. §. (1) bek. e) pontjában foglaltak szerinti elhelyezésre benyújtott kérelem esetén/

(3) A képviselőtestületi döntések előkészítése és végrehajtása a lakásbérlettel kapcsolatos egyedi ügyekben – beleértve a szerződésekkel kapcsolatos feladatokat is – a Polgármesteri Hivatal feladata.

(4) Bérbeadó a bérlővel – a bérbeadás jogcímétől függően - e rendelet 5. és 6. sz. melléklete szerinti bérleti szerződést köt.

(5) A bérleti szerződéseket az önkormányzat nevében a polgármester írja alá.

(6) Bérlőtársi szerződés önkormányzati lakásra csak a házastársak közös kérelme ese-

tén köthető.

(7) A bérleti szerződés megkötését követően a lakás bérlő részére történő átadásáról a bérlő, valamint a Polgármesteri Hivatal 2 ügyintézője jelenlétében jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a lakás állapotára, tartozékaira, mérőóra állásra és a kapcsolódó megállapításokra vonatkozó adatokat.

10. §.

(1) Az önkormányzat a tulajdonában lévő lakások lakbérét e rendelet 4. számú mellékletében foglaltak szerint állapítja meg.

(2) A lakást jogcím nélkül használó a bérbeadó részére az e rendelet 3. §. (1) bek. e) pontja szerint bérbe adott lakásra megállapított lakbér kétszeresének megfelelő használati díjat köteles fizetni.

(3) Az önkormányzati lakás bérlőjét (albérlőjét) a fizetendő lakbérből kedvezmény illeti meg akkor, ha az általa lakott lakás falai olyan mértékben felvizesedtek, hogy ezzel a lakás álaga megromlott, értéke csökkent.

(4) A kedvezmény mértékét a havi lakbér arányában /százalékában/ a polgármesteri hivatal műszaki ügyintézőjének helyszíni felmérése alapján a bérbeadó állapítja meg. A kedvezmény mértékének felső határa 25 %.

(5) A bérbeadó a vonatkozó jogi korlátok között jogosult a szerződés bérleti díjra vonatkozó részét egyoldalúan módosítani. Az önkormányzati rendelettel megállapított új lakbérektől a bérlőket Polgármesteri Hivatal értesíti.

(6) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakás bérlője köteles a lakbérfizetési kötelezettségen túl megfizetni a szolgáltatók felé a villamos energia, gáz energia, víz-és csatornadíj szolgáltatás, szemétszállítás ellenértékét. Ennek érdekében köteles a szolgáltatókkal szolgáltatási szerződést kötni.

11. §.

(1) Önkormányzati lakás nem lakás céljára nem adható bérbe.

12 §.

(1) Amennyiben önkormányzati lakásban társbérleti lakrész ürül meg, a visszamaradó társbérlőnek az egész lakás bérbeadását vagy megfelelő cserelakást kell felajánlani.

(2) Ha a visszamaradó társbérlő lakásigényét az egész bérlemény meghaladja, de bérelni kívánja a megüresedett társbérleti lakrészt, erre lehetőséget kell biztosítani, azonban lakbértámogatás nem illeti meg.

13. §.

(1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. Ilyenkor rögzíteni kell az elvégzendő munkákat, a kezdés és befejezés időpontját, a felek által elfogadott, szakértő által készített költségvetés szerinti bekerülési összeget.

(2) A bérlő ráfordításait lakbérének szüneteltetésével vagy mérséklésével nyerheti vissza.

14. §.

(1) A bérlő a lakáson átalakítási, korszerűsítési munkát a bérbeadóval kötött írásbeli megállapodás alapján végezhet.

(2) A bérbeadó a költségeket csak akkor vállalja át, ha a korszerűsítéssel a lakás komfortfokozata növekedett.

(3) Ha a felmerülő költségeket a bérbeadó viseli, a bérlőnek vállalnia kell a lakás új besorolásának megfelelő lakbér megfizetését.

(4) Ha a bérbeadó az átalakításhoz, korszerűsítéshez hozzájárult, a bérlő a bérleti jogviszony megszűnése esetén igényt tarthat a megállapodásban foglalt értéknövelő beruházásainak megtérítésére a bérlet megszűnésétől számított 1 éven belül.

15. §.

(1) A bérlő a lakástörvényben meghatározott eseteken kívül lakásba a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulása esetén befogadhatja élettársát és testvérét, ha azok saját lakással nem rendelkeznek, feltéve, ha a befogadott előzetesen nyilatkozik arról, hogy a bérlő bérleti jogviszonyának megszűnésekor elhelyezésre nem tart igényt.

(2) A bérbevett önkormányzati lakás nem adható albérletbe.

(3) Az albérletbe adás olyan súlyos szerződésszegésnek minősül, amely megalapozza a lakástörvény 24. §. (1) bekezdésének b) pontja szerinti felmondást.

16 §.

(1) Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik lakásra cserélhető el.

17. §.

(1) A lakásbérlet megszűnésekor kötelezően elvégzendő munkák az alábbiak:

a) az átvételi állapotnak megfelelő falfestés,

b) lakásberendezések kijavítása.

(2) A felek megállapodhatnak abban, hogy a lakás visszaadásakor a lakást és a lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, az elfogadott bérlői költségtérítés fejében.

(3) A lakásbérleti jogviszony megszűnésekor lakásleltárt kell készíteni az e rendelet 9. §. (7) bekezdésében foglalt módon és tartalommal. A leltár tartalmazza továbbá a lakás bérbeadáskori állapotától való eltéréseket.

18. §.

(1) A Polgármesteri Hivatal az önkormányzat tulajdonában lévő és bérbeadás útján hasznosítható lakásokról folyamatos nyilvántartást vezet.

A helyiségbérlet szabályai

19. §.

(1) A helyiségek bérbeadásával kapcsolatos jogokat a képviselőtestület gyakorolja. A képviselőtestületi döntések előkészítése és végrehajtása a Polgármesteri Hivatal feladata.

(2) A Polgármesteri Hivatal a bérbeadás útján hasznosítható helyiségekről nyilvántartást vezet.

(3) Az önkormányzati tulajdonú helyiségek bérbeadása ügyében a Képviselőtestület dönt.

(4) A szerződés határozott vagy határozatlan időtartamra szólhat. A szerződést az önkormányzat nevében a polgármester írja alá.

(5) A bérleti szerződés megkötését követően a helyiség bérlő részére történő átadásáról a bérlő, valamint a Polgármesteri Hivatal 2 ügyintézője jelenlétében jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a helyiség állapotára, tartozékaira, mérőóra állásra és a kapcsolódó megállapításokra vonatkozó adatokat.

(6) A felek megállapodhatnak, hogy a helyiséget a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. Ebben az esetben a helyiségre fordított szükséges és igazolt költségek a bérleti díjba beszámíthatók.

20. §.

(1) Önkormányzati helyiség bérleti jogának átruházásához, cseréjéhez hozzájárulás nem adható.

(2) A helyiség karbantartása a bérlő, felújítása – eltérő megállapodás hiányában – a bérbeadó kötelessége.

21. §.

(1) A szerződés megszűnésekor a bérlő a helyiséget rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles átadni a bérbeadónak.

(2) A bérleti jogviszony megszűnésekor jegyzőkönyvet kell készíteni az e rendelet 19. §. (4) bekezdésében foglalt módon és tartalommal. A jegyzőkönyv tartalmazza továbbá a helyiség bérbeadáskori állapotától való eltéréseket.

Lakások és helyiségek elidegenítésének szabályai

22. §.

(1) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások, továbbá nem lakás céljára szolgáló helyiségek értékesítésre történő kijelöléséről, annak feltételeiről a képviselőtestület dönt.

(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások jegyzékét a 2. sz. melléklet tartalmazza.

(3) Az értékesítésre kijelölt lakások, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiségek helyi forgalmi értékét ingatlanforgalmi szakértői szakvéleménnyel kell megállapítani.

(4) A vásárlásra irányuló kérelmeket a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani.

(5) A kérelmekről a Polgármesteri Hivatal előterjesztése alapján a képviselőtestület dönt.

(6) Az adásvételi szerződéseket az önkormányzat nevében a polgármester írja alá.

Értelmező rendelkezések

23. §.

E rendelet alkalmazásában:

(1) igazolt költség: az a költség, amelyet a bérlő nevére és a lakás (helyiség) címére kiállított számlával bizonyít. A saját munka elismerésének módját a bérbeadó és a bérlő külön határozzák meg.

(2) jelentősebb ingó vagyonnak kell tekinteni

a) a készpénzt,

b) bankbetétet,

c) más vállalkozásába fektetett készpénztőkét és apportot,

d) a kötvényt, részvényt, kárpótlási jegyet és egyéb értékpapírt, vagyoni értékű jogot,

e) az életvitelt közvetlenül nem szolgáló vagyontárgyakat, amennyiben együttes értékük az 500.000.- Ft-ot meghaladja,

f) a gépjárművet a munkaeszközként használt jármű kivételével.

(3) nettó jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi

III. törvény 4. §. (1) bekezdésének a) pontja szerint számított jövedelem.

(4) szociális lakbér: szociális helyzet alapján bérbe adott lakás után önkormányzati rendeletben megállapított lakbér.

(5) A lakás átalakításának minősül: a lakás műszaki megosztása, alapterületének és a lakószobák számának megváltoztatása (bővítése, csökkentése), a lakás alaprajzi beosztásának, helyiségei számának, illetve rendeltetésének megváltoztatása.

(7) A lakás korszerűsítésének minősül: komfortfokozatának emelése, egyedi gáz- vagy

elektromos fűtő, illetve melegvíz szolgáltató berendezés felszerelése, továbbá a lakás használati értékét növelő egyéb építési, szerelési munka.

Záró rendelkezések

24. §.

(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 15/1993./XII.13./ Ktr. sz. rendelet, valamint az ezt módosító 6/1994./V.26./ Ktr., 9/2000./IV.13./ Ktr.,7/2002./III.14./ Ktr. sz. rendelet, továbbá az önkormányzat tulajdonában lévő lakások lakbéréről szóló 9/1994./VI.22./ Ktr. sz. rendelet, valamint az ezt módosító 9/1995./IV.4./ Ktr., 14/1995.//VI.28./ Ktr., 9/1996/XI.27./ Ktr., 10/2000./V.11./ Ktr., 16/2000./IX.18./ Ktr., 13/2003.//XII.4./ Ktr. sz. rendelet. hatályát veszti.

(3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a lakástörvény, valamint a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései az irányadók.

Vígh Viktor Hunyák Zsuzsanna

polgármester jegyző

Kihirdetve: 2004. február 3.

Hunyák Zsuzsanna

jegyző

1. számú melléklet

Önkormányzati lakás iránti kérelem

(helyzetfelmérő adatlap)

Kérelmező adatai:

Név: _______________________________________________________________________

Leánykori név: ________________________ anyja neve: ____________________________

Születési hely, idő: ___________________________________________________________

Családi állapota: nőtlen - hajadon – házas (élettársi kapcsolat) – elvált - özvegy

Lakóhely: __________________________________________________________________

Tartózkodási hely: ____________________________________________________________

Mióta lakik Székkutason: ______________________________________________________

Foglalkozása: _______________________________________________________________

Munkahelyének neve, címe: ____________________________________________________

Munkaviszonyának kezdete: ____________________________________________________

Átlagos havi nettó jövedelme*: __________________________________________________

Kérelmező házastársának /élettársának/ adatai: