„Az egyesülési jog
mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelyet a Magyar Köztársaság elismer,
és biztosítja annak zavartalan gyakorlását.”
(1989. évi II. tv. 1.§)
SZÉKKUTASÉRT
EGYESÜLET
ALAPSZABÁLY
1999. szeptember 30.
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.§ Az egyesület neve: SZÉKKUTASÉRT EGYESÜLET
2.§ Az egyesület székhelye: 6821 Székkutas, Vásárhelyi út 14. sz.
(Művelődési Ház)
II. AZ EGYESÜLET CÉLJA
3.§ Az Egyesület céljai:
(1) Közhasznú cél:
a) egészségmegőrzés, betegség megelőzés
Ennek érdekében az egészséges életmód kialakítására ösztönző előadásokat szervez, termékbemutatókat rendez, segítséget nyújt az egészségügyi dolgozók felvilágosító munkájához.
b) szociális tevékenység, családsegítés
Ennek érdekében támogatja a hátrányos helyzetű családokat. Részükre kirándulásokat szervez, illetve lehetőségeihez mérten anyagi támogatást nyújt. Lehetővé teszi, hogy ezen csoportok részt vehessenek kulturális rendezvényeken. Közösségi összejöveteleket szervez, illetve támogatja az ilyen irányú törekvéseket.
c) nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés
Ismeretterjesztő előadásokat szervez meghívott előadókkal. A tehetséges, kiemelkedő képességű gyermekeket felkutatja, támogatást nyújt részükre, hogy képességüknek megfelelő oktatásban részesülhessenek. Az e körbe tartozó pályázati lehetőségeket figyelemmel kíséri és tájékoztatja az érdekelteket.
d) kulturális tevékenység
Segíti Székkutas Község Önkormányzatát az éves kulturális program összeállításában, tevékenyen részt vesz azok lebonyolításában. Kapcsolatot tart a helyi kulturális tevékenységet folytató közösségekkel, anyagi támogatást nyújt számukra.
e) kulturális örökség megóvása
Székkutas Község közigazgatási területén fellelhető irodalmi, zenei, tárgyi kulturális örökség felkutatása. Ezen értékek feltárására, kezelésére támogatókat keres. Azok megóvása, rendszerezése érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket. Lehetővé teszi a lakosság számára azok megismerését.
f) műemlékvédelem
Anyagi támogatást nyújt a településen található műemlék jellegű épületek karbantartására, állag megóvására. Figyelemmel kíséri az ezzel kapcsolatos pályázati lehetőségeket.
g) határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység
A határon túli magyarsággal baráti kapcsolatokat alakít ki. Kezdeményezi testvér települési kapcsolatok kialakítását, Ennek érdekében felveszi a kapcsolatot a határon túli magyar települések társadalmi szervezeteivel. Fogadja a külföldi delegációk tagjait.
h) sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével
Támogatja a tömegsport tevékenységet, rendezvények szervezésével, támogatók felkutatásával. Támogatja a sportolók versenyeztetését, figyelemmel kíséri ezeket a lehetőségeket.
i) munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének elősegítése
Átképzéseket szervez illetve tájékoztatja a rászorultakat az ilyen jellegű tanfolyamokon való részvétel lehetőségéről. Pályázatok útján anyagilag is támogatja képzésüket.
j) euro-atlanti integráció elősegítése
Teleház létrehozása. Kapcsolattartás e cél érdekében a környező civil szervezetekkel. Figyelemmel kíséri és pályázik a meghirdetett pályázati lehetőségekre.
(2) Egyéb cél:
a) A fent meghatározottak érdekében felülről összefogja Székkutas jövőjét, fejlődését szem előtt tartó közösségeket, azok közös célú tevékenységét koordinálja.
b) Székkutas fejlesztése érdekében
Ø együttműködik Székkutas képviselőtestületével és lakosságával;
Ø felvállalja a területfejlesztési illetve vidékfejlesztési programokhoz az elképzelések, ötletek összegyűjtését és azok továbbítását a programkészítőkhöz;
Ø pályázatok beadásával és szervezéssel segít a programok megvalósításában;
Ø a közhasznú szervezetek számára biztosított, csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető szolgáltatások nyújtása, melyet tagjain kívül más is igénybe vehet. Az egyesület szolgáltatásait az egyesület székhelye előtt elhelyezett hirdetőtáblán és a helyi újságban teszi közzé, hogy mindenki számára megismerhető legyen.
(3) Az egyesület céljai és az egyesület által folytatott tevékenység mindenben megfelel a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. 26.§ c) pontjában meghatározott, közhasznú tevékenységeknek.
4.§ (1) Az egyesület céljait közhasznú tevékenységként, e tevékenység kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül, közhasznú egyesület formájában végzi.
(2) Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
III. TAGSÁGI VISZONY KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE
5.§ (1) Az egyesület tagja lehet minden magyar állampolgár és a Magyar Köztársaság joghatósága alá tartozó nem magyar állampolgár, valamint a Magyarországon honos jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, akik az alapszabályt elfogadják, és a tagdíjat megfizetik.
(2) Nem lehet tag, akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság jogerősen elítélt, illetve akit a közügyek gyakorlásától eltiltottak.
6.§ (1) Az egyesület tagjai azok a természetes személyek, akik az egyesület céljainak megvalósítása érdekében tevékeny módon kívánnak közreműködni és a tagdíjat rendszeresen fizetik.
(2) Az egyesület alapító tagjai azok a tagok, akik az egyesület alakuló közgyűlésén a jelen alapszabályt elfogadták és aláírták.
(3) Az egyesület pártoló tagja lehet az a magyar vagy külföldi természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület tevékenységét anyagi és erkölcsi támogatással segíti, de rendes tagként nem kíván az egyesület működésében részt venni.
(4) A közgyűlés az arra érdemes személyt tiszteletbeli taggá választhatja.
7.§ (1) Az új tag felvételéről az egyesület elnöksége dönt. A felvételt elutasító határozat ellen, annak kézhezvételétől számított nyolc napon belül a közgyűléshez címzett fellebbezéssel lehet élni.
(2) A belépési szándékot a felvételt kérő vagy képviselője belépési nyilatkozat aláírásával és benyújtásával terjeszti elő, melyben nyilatkoznia kell arról, hogy az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el.
(3) A tagsági viszony – az alapító tagok kivételével - a felvételről szóló elnökségi határozat után, a tagdíj befizetésével egyidejűleg keletkezik.
8.§ Az egyesület tagjairól az elnökség ezzel megbízott tagja vezet nyilvántartást név és lakcím szerint. A nyilvántartó könyvben a tagsági viszony keletkezésének és megszűnésének időpontját és módját is fel kell tüntetni.
9.§ (1) A tagsági viszony kilépéssel, törléssel, kizárással és elhalálozás esetén szűnhet meg.
a) Kilépéssel szűnik meg a tagság, ha a tag a kilépési szándékát írásban bejelenti. A tagsági viszony a bejelentés kézhezvételével egyidejűleg szűnik meg.
b) Azt a tagot, aki egy évi tagdíjhátralékát írásbeli felszólítás ellenére sem fizeti meg, a tagok közül törölni kell.
c) Azt a tagot, aki az egyesület célkitűzéseivel ellentétes magatartást tanúsít, kötelezettségeinek nem tesz eleget, bűncselekményt követ el, a közgyűlés kizárhatja a tagok sorából.
(2) A tagsági viszony megszűnéséről az elnök értesíti a tagot és az egyesületet.
IV. TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
10.§ (1) Az egyesület tagjait azonos jogok és kötelezettségek illetik meg, azonban a pártoló és tiszteletbeli tagok a közgyűlésen tanácskozási és indítványozási joggal rendelkeznek, de szavazati joguk nincs és tisztségre nem válaszhatók.
(2) A tömegmozgalom tevékenységben nem nyilvántartott tagok is részt vehetnek.
11.§ (1) Az egyesület minden tagja jogosult az egyesület rendezvényein részt venni, és igénybe veheti az egyesület szolgáltatásait.
(2) Az egyesület szolgáltatásaiból és közhasznú szolgáltatásaiból bárki, azaz nem csak az egyesület tagjai részesülhetnek.
12.§ A tagok kötelezettségei:
a) Az alapszabály és az egyesület szerveinek döntése szerint köteles tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósítása érdekében.
b) A közgyűlés határozatával megállapított tagdíjat köteles megfizetni.
c) Az elnökség és a közgyűlés határozatainak megfelelő magatartást tanúsítani.
13.§ A tagok jogai:
a) Szavazati joggal részt vehet az egyesület közgyűlésein, ahol is minden tagnak egy szavazata van. A szavazati jogát minden tag személyesen gyakorolhatja.
b) Megválasztható az egyesület bármely tisztségére.
c) Javaslatokat, indítványokat tehetnek az elnökségnek és a közgyűlésnek.
d) Az egyesület működéséről felvilágosítást kérhetnek, és betekinthetnek az egyesület irataiba.
14.§ Az egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – a bíróság előtt megtámadhatja.
15.§ Az egyesület kiskorú tagjai nem választhatók olyan tisztségre, melynek ellátásánál az egyesület képviselőjeként eljárva polgári jogi nyilatkozatot kell tenni.
V. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE
16.§ (1) Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, ügyintéző és képviseleti szerve pedig az elnökség.
(2) Az egyesület elnöksége öt tagból áll:
· Elnök
· Elnökhelyettes
· Titkár
· Pénztáros
· Elnökségi tag
A közgyűlés
17.§ (1) A közgyűlés az egyesület legfőbb szerve, amely valamennyi tagból áll. A közgyűlés az egyesületet érintő minden kérdésben dönthet.
(2) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az egyesület alapszabályának megállapítása és módosítása;
b) az elnökség megválasztása;
c) az egyesület évi költségvetésének meghatározása és elfogadása;
d) az elnökség és a pénztáros éves beszámolójának elfogadása;
e) az egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, úgy-szintén felosztásának, átalakulásának illetve szétválásának kimondása.
(3) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe nem utalt egyéb kérdésekben az elnökség dönt.
18.§ (1) A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente össze kell hívni.
(2) A közgyűlést az elnök hívja össze; a közgyűlésre a tagokat a napirend közlésével kell meghívni. A meghívók elküldése és a taggyűlés napja között legalább 7 napnak kell lennie.
(3) Ha a közgyűlés nincs szabályszerűen összehívva, határozatot csak akkor hozhat, ha tagjainak kétharmad része jelen van, és annak megtartása ellen egyikük sem tiltakozik.
(4) A tagság legalább egynegyed részét képviselő tagok – az ok és a cél megjelölésével – írásban bármikor kérhetik az elnöktől a közgyűlés összehívását.
(5) Bármely tag jogosult napirend előtti felszólalással az általa megjelölt kérdés megtárgyalását kérni. A javaslat többségi szavazattal felvehető a napirendi pontok közé.
(6) A közgyűlés nyilvános, azon az egyesület tagjain kívül bárki részt vehet. Személyiségi jogokat érintő kérdésekben az érintett indítványozására a közgyűlés zárt ülés tartásáról dönthet.
19.§ (1) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok több mint a fele jelen van. Ha a közgyűlés nem határozatképes, azt el kell halasztani, azonban a megismételt közgyűlést az eredeti napirendben szereplő ügyekben ugyanazon a napon egy későbbi időpontban is meg lehet tartani. A megismételt közgyűlés a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. A meghívóban erről a tagokat tájékoztatni kell
(2) A közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(3) A 17.§ (2) bekezdésének a) és e) pontjaiban szabályozott kérdésekben a közgyűlés 2/3-os többségének a szavazatára van szükség.
(4) Titkos szavazást kell elrendelni akkor, ha azt a jelenlévők legalább egyharmada kéri.
(5) A közgyűlés határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan kell számozni. A határozat jelölése: ....../évszám ( hónap . nap ) Kgy. határozat.
(6) A közgyűlés határozatait az elfogadást követően 10 napra kifüggeszti a székhelye előtt elhelyezett hirdetőtáblára és megjelenteti a helyi újságban.
20.§ (1) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A közgyűlés a meghozott határozatokat is tartalmazó jegyzőkönyv vezetésére jegyzőkönyvvezetőt, míg hitelesítésére pedig hitelesítőt választ. A jegyzőkönyvet leírás után az egyesület elnöke, a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítő írják alá. A jegyzőkönyvhöz jelenléti ívet kell csatolni.
(2) A Közgyűlés határozatait a „Határozatok Tárában„ évenként, emelkedő sorszámon kell nyilvántartani. Ennek tartalmaznia kell a vezető szerv döntésének tartalmát, időpontját, hatályát, és a döntést támogatók és ellenzők számarányát.
Az elnökség
21.§ (1) Az elnökség az Egyesület irányító, ügyintéző és képviseleti szerve.
(2) Az elnökség tagjává csak magyar, vagy Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar felnőtt korú állampolgár választható.
(3) Az elnökség tagjait a közgyűlés nyílt szavazással két évre választja.
22.§ Az elnökség feladatai:
a) az egyesület éves munkatervének kidolgozása és előterjesztése;
b) az egyesület éves költségvetésének megtervezése, előterjesztése;
c) az egyesület céljainak megvalósítása érdekében partneri kapcsolatok kialakítása;
d) két közgyűlés között döntés minden olyan ügyben, amely nem a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.
23.§ (1) Az elnökség szükség szerint, de legalább évente négy alkalommal ülésezik.
(2) Az elnökség üléseit az elnök a napirend közlésével, az ülés előtt 15 nappal minden tag kiértesítésével hívja össze, azonban az elnökségi tagok többségének kérésére az elnökségi ülést hét napon belül köteles összehívni.
(3) Az elnökség akkor határozatképes, ha az elnökségi ülésen legalább három elnökségi tag jelen van.
(4) Az elnökség a határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Döntéseiről a következő közgyűlésen beszámol. A határozat tartalmazza a döntést támogatók és ellenzők számarányát.
(5) A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
(6) A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
(7) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
(8) Az ülésről a titkár vagy az elnök által meghatározott tag jegyzőkönyvet készít, melyet az elnökség minden tagja aláír.
(9) Az elnökség határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan kell számozni. Jelölése : ......./ évszám (hónap, nap ) Eln. határozat.
24.§ Minden elnökségi tag feladata:
a) tartani a kapcsolatot az elnökség és a tagság között;
b) elvégezni az elnök, az elnökség vagy a közgyűlés által rábízott feladatot.
25.§ (1) A közgyűlés és az elnökség határozatait az érintettekkel írásban kell közölni, úgy, hogy a kézbesítés ténye és időpontja utólag bizonyítható legyen (ajánlott levél vagy átvételt igazoló aláírás és dátum).
(2) A közgyűlés és az elnökség határozatait nyilvánosságra kell hozni, meghozatalát követően 15 napig ki kell függeszteni az Egyesület székhelye előtt elhelyezett hirdetőtáblára illetve meg kell jelentetni a helyi újságban.
26.§ Amennyiben az egyesület éves bevétele meghaladja az 5.000.000 Ft-ot, akkor Felügyelő Bizottság létrehozása válik szükségessé. Ebben az esetben ezen alapszabályt ki kell egészíteni a bizottság működésének szabályozásával.
Az elnök
27.§ (1) Az elnök az egyesület képviselője.
(2) Az elnök képviseleti joga önálló. Az egyesület bankszámlája feletti rendelkezés esetén és az Egyesületre kötelezettséget keletkeztető jognyilatkozat megtétele esetén elnök képviseleti jogát csak az elnökhelyettessel vagy a titkárral együttesen gyakorolhatja.
28.§ Az elnök főbb feladatai:
a) Összehívja a közgyűlést és az elnökség üléseit.
b) Vezeti a közgyűlést és az elnökség üléseit.
c) Irányítja és felügyeli az elnökség és a tisztviselők munkáját.
d) A közgyűlés elé terjeszti az elnökség beszámolóit és az egyesület költségvetését.
e) Gondoskodik a jegyzőkönyvek vezetéséről.
f) Kezeli, őrzi az egyesület okmányait, tárgyait, eszközeit.
g) Vezeti a tagnyilvántartó könyvet, ill. annak vezetésére kijelöli az elnökség egy tagját.
Az elnökhelyettes
29.§ (1) Az elnök akadályoztatása esetén elnököl a közgyűlésen és elnökségi ülésen, valamint képviseli az Egyesületet más szervezetek és hatóságok előtt.
(2) Eljár minden olyan ügyben, amelyre az elnök felhatalmazza.
A titkár
30.§ A titkár feladatai:
a) Ellátja az egyesület adminisztrációs feladatait.
b) A jogszabályokban meghatározott módon köteles olyan nyilvántartást vezetni, melyből a közgyűlés és az elnökség döntéseinek a tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és az ellenzők számaránya megállapítható.
c) Gondoskodik arról, hogy a közgyűlés illetve az elnökség határozatait az érintettek részére írásban kézbesítsék.
d) Gondoskodik arról, hogy a közgyűlés és az elnökség határozatait nyilvánosságra hozzák.
e) Az elnök és az elnökhelyettes akadályoztatása esetén, felkérésre átveszi azok munkáját, és eljár minden olyan ügyben, melyre az ügyvivő testülettől megbízást kap.
f) Vezeti a " Határozatok Tárát "
A pénztáros
31.§ (1) A pénztáros feladatai:
a) A jogszabályokban meghatározott módon vezeti az egyesület könyvelését, és megőrzi a könyvelési bizonylatokat.
b) A jogszabályokban előírt jelentési, bevallási kötelezettségeknek eleget tesz.
c) Intézi az egyesület adóügyeit.
d) Közreműködik az éves költségvetés kialakításában.
e) Az elnök, elnökhelyettes vagy a titkár ellenjegyzése mellett intézkedik az egyesületet terhelő kötelezettségek megfizetéséről.
f) A közgyűlésnek évente beszámol az egyesület gazdálkodásáról és vagyoni helyzetéről.
(2) Amennyiben az egyesület tagjai között nincs megfelelő szakember pénztárosi teendők ellátására, úgy az elnökség külön szerződéssel kívülálló szakembert bízhat meg a pénztáros feladatainak teljesítésére. Ez esetben az elnökségbe a pénztáros helyett plusz egy elnökségi tagot kell választani, akinek a feladata a pénztárossal való rendszeres kapcsolattartás, adatszolgáltatás, egyeztetés és elszámoltatás.
VI. AZ EGYESÜLET VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSA
32.§ (1) Az egyesület vagyona
a) a rendes és pártoló tagok tagdíjaiból és egyéb felajánlásaiból;
b) az egyesület által nyújtott szolgáltatásokból származó bevételekből;
c) más személyek felajánlásaiból;
d) az egyesület pénzvagyonának kamataiból;
e) az egyesület esetleges gazdasági, vállalkozási tevékenységéből származó bevételeiből;
f) egyéb forrásokból (pl. pályázat, támogatás) származó bevételekből áll.
(2) Az egyesület induló vagyona az alapító tagok által befizetett tagdíjakból áll.
33.§ (1) Az egyesület bevételei:
a) a tagoktól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól az egyesület közhasznú célra vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, ill. adomány;
b) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
c) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
d) az egyesület eszközeinek, különösen a pénzvagyonának a befektetéséből származó bevétel;
e) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel;
f) az egyesület vállalkozási tevékenységéből származó bevétel.
(2) Az egyesület költségei:
a) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások),
b) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
c) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
d) a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.
34.§ (1) Az egyesületnek a cél szerinti tevékenységéből, ill. a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani az irányadó könyvvezetési szabályok szerint.
(2) Az egyesület az államháztartás alrendszereitől – a normatív támogatás kivételével – csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.
35.§ (1) Az egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók ill. más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.
(2) Az egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak az egyesület írásbeli meghatalmazása alapján végezhető.
(3) Az egyesület részére juttatott adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.
36.§ (1) Az egyesület pénzeszközeit a közgyűlés által elfogadott pénzintézetnél helyezi el.
(2) Az egyesület bankszámlája feletti rendelkezéshez az elnök, az elnökhelyettes és a titkár közül kettő személy együttes aláírása szükséges.
(3) Az egyesület vagyonát a pénztáros kezeli, könyvelést vezet, melyet legalább minden év végén lezár. A lezárt könyvelést az elnökségi tagok aláírják.
37.§ Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
38.§ (1) Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak a közhasznú céljai megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét teljes egészében az egyesület céljainak elérése érdekében kifejtett tevékenységére fordítja, s a gazdálkodás eredménye természetesen nem osztható fel az egyesület tagjai között.
(2) Az Egyesület felelős személyt, az egyesület támogatóit, valamint ezek hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesíthet.
(3) Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Az egyesület esetleges vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, és az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást a hitel fedezetéül, ill. a hitel törlesztésére nem használhatja fel.
39.§ (1) A vagyon felhasználásáról, az egyesület vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, a naptári év könyveinek lezárását követően, az elnökség minden évben a reá irányadó számviteli és könyvvezetési szabályoknak megfelelő, a törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót készít, melybe minden tag betekinthet. Az éves beszámolót az egyesület elnöke és az általa felkért két elnökségi tag készíti el az egyesület pénztárosának közreműködésével.
(2) Az éves beszámolót az egyesület elnöke terjeszti jóváhagyás végett az elnökség e célból összehívott ülése elé, ahol azt az elnökség részletes tárgyalás után, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hagyhatja jóvá. A beszámolót, az elnökséget követően a közgyűlésnek is jóvá kell hagynia.
40.§ (1) Az elnökség köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni, melynek elfogadása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A közhasznúsági jelentés tartalmazza:
a) a számviteli beszámolót,
b) a költségvetési támogatás felhasználását,
c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,
d) a cél szerinti juttatások kimutatását,
e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét,
f) az egyesület vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, ill. összegét és
g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
(2) Az elnökség köteles a közhasznúsági jelentést, annak jóváhagyását követő 30 napon belül minden évben nyilvánosságra hozni valamely megyei napilap vagy helyi lap útján.
(3) Az elnökség az éves beszámolót csak indokolt esetben köteles közzétenni, azonban a beszámoló az egyesület egyéb irataival, így a cél szerinti juttatások nyilvántartásával és a közhasznúsági jelentéssel együtt bárki által megtekinthető. A tagok kívánságára az elnökség bármikor köteles felvilágosítást adni az egyesület vagyoni helyzetéről. Az egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba az elnökséghez intézett kérelemre, egy elnökségi tag ellenőrzése mellett lehet betekinteni. A közhasznúsági jelentésről saját költségére bárki másolatot készíthet.
AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE
41.§ (1) Az egyesület megszűnik:
a) feloszlatással,
b) más társadalmi szervezettel való egyesüléssel, átalakulással vagy szétválással,
c) feloszlatással,
d) megszűnésének megállapításával.
(2) Az egyesület megszűnése esetén az egyesület vagyonával a hitelezők kielégítése után a közgyűlés rendelkezik. Az ezzel kapcsolatos teendők ellátása a közgyűlés által választott felszámoló feladata.
VIII. Vegyes rendelkezések
42.§ (1) Az egyesület önálló jogi személy, mely helyi egyesületként a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.
(2) Az egyesület közhasznú szervezet, mely közhasznú jogállását közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg. Az egyesület 60 napon belül köteles kérni a közhasznú jogállás törlését, ha a működése a jogszabályban írott feltételeknek nem felel meg.
43.§ Az egyesület működése felett az ügyészség – közhasznú működés tekintetében is – a reá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol. Az egyesület adóellenőrzését az egyesület székhelye szerint illetékes adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszák látja el.
44.§ A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben egyrészt az egyesülési jogról szóló 1999. évi II. tv, a Ptk. és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. rendelkezéseit, másrészt a később meghozandó határozatokat kell alkalmazni.
45.§ A módosított alapszabályt az egyesület alapító tagjaiból álló megismételt alakuló közgyűlés 1999. szeptember 30-án elfogadta. Ezt a tényt az okirathoz csatolt elfogadó nyilatkozat, az megismételt alakuló közgyűlésen készült jegyzőkönyv és jelenléti ív hitelesíti.
Székkutas, 1999. szeptember 30.
Ellenjegyezte:
Dr. Horváth László
ügyvéd